2014. április 17., csütörtök

Laurie Halse Anderson: Hadd mondjam el...

Sziasztok!
Itt is volna a következő mű, egy napos késéssel... Remélem tetszik!
Minden kedves olvasómnak boldog húsvétot, találkozunk a megszokott időpontban! ;) (ami nem tudom mikor lesz, valamikor a jövőhéten)
Pusszy


264 oldal
Mellesleg szerintem ez egy sokatmondó borító.
Illik a könyvhöz.
Melina csak egy 14 éves lány a többi közül. De nyáron, azon a bizonyos bulin, megváltozik minden. vajon micsoda? Mi történhetett? Miért utálja azóta mindenki Melindát? A folyosón miért lökik fel? Miért kell rejtőzködnie, bujdosnia Melindának? Még a négyes - örökbarátságuk is szétfoszlott, semmivé lett. melinda nem számíthat senkire. Nem mondhatja el senkinek, nem hallgatja meg senki. Pedig csak el szeretné mondani, hogy mi történt azon az estén... 









Hadd mondjam el, hogy mennyire tetszett ez a könyv... Különleges volt számomra. Ugyan nem ordítja bele az arcodba konkrétan, hogy mi is történt azon a nyári estén, de ott lappang a sorok mögött és egyszerűen csak tudod. Benne van a levegőben. Egy nyomasztó levegőben. Egy nyomasztó levegőben, amit valaki nap, mint nap belélegzett. Igen, lélegzett, ugyanis ő élt és ami talán még fontosabb, élni akart. Nem adta fel a harcot olyan könnyen, mint drágalátos Hannah Bakerünk. Szerintem Melinda helyzete rosszabb volt, mert 1. fiatalabb is volt 2. mert ő ezt nem akarta! Még részben sem! nem úgy, mint egyesek... De ő küzdött, ő kitartott, ő nem rendezte le egy egyszerű "na, pá!"-val. És ezért valamilyen szintem becsülöm is őt. Mert ez egy valósághű könyv. Ami elmondja, hogy ilyen létezik!  Szerintem Hannah Baker storyja túl "csinált Depi End" lett, de ilyen ma is VAN a világban. Sajnos.

Ha valamilyen csodás csoda folytán abba a világba csöppenhetnék, amiben főhősnőnk élt, akkor mindössze csak három dolgot tennék meg:

  1. Beolvasnék Mel szüleinek. De jó keményen. Na, ők tényleg rossz szülők voltak. Elhanyagolták a lányukat, nem foglalkoztak velük. Melinda egyszerűen nem számíthatott rájuk. 
  2. Felpofoznám a drágalátos volt legjobb barátnőit, ennek a szegény lánynak. Szép sorjában. Jó, Ivyt nem, ő végül aranyos volt vele, de a másik 3 bunkózott. Oké, néha el lehetett kapni néhány jó - Nicholle pillanatot, Jessica meg csak elköltözött, szóval csak karmolást kapnak, de attól még Rachelle 2 pofont is kap! Vagy inkább százat...
  3. És végül megölelném Melindát. 

Ez igazság szerint egy jól megírt történet. Hallottam már olyan kommentet erre a könyvre, hogy valami borzalmas nyelvezettel rendelkezik. Szerintem nem, egyáltalán nem. Pont olyan a nyelvezete, hogy élethű legyen. Egy 14 éves lány, aki már sok mindenen átment, nem hinném, hogy olyan nagyra törő gondolatokat fogalmazna meg. Ő csak egy lány. Nem kell belé többet tuszkolni. Teljességgel el tudom hinni, hogy neki a bevásárló központban a legfontosabb dolog, a sült krumpli illata. Mert mostanában már ilyenek a fiatalok! Ne várja el tőlük senki, hogy fejben sodokuznak,  mert ők nem ilyenek! Egyszerű a nyelvezete, mert egy tini fejében egyszerű gondolatok vannak! És ez tetszett nekem. :)
Nekem ilyenbe van meg. Szerintem ez egy csúnya borító.

Óriási pluszpontnak tartom még Melinda hobbiját. Ő nem karkötőt font, vagy naplót írt. Ő kertészkedett. Nem viccelek. És én úgy gondolom, hogy ez teljesen helyénvaló. Simán el tudom képzelni, hogy egy ilyen lelki hátérrel rendelkező lány a kertbe menekül. De akkor is, ez akkora egyediségre utal! Ezt a vonulatát a könyvnek nagyon-nagyon szerettem.

Ne haragudjatok, hogy ez ilyen kis szomorúkás rész lett, de nem tudtam másképp vélekedni erről a történetről. Megfogott. És gazdagabbnak tekintem magamat azért, mert elolvastam ezt a történetet.

Mindemellett a könyv végén közzétettek egy interjút az íróval, nekem nagyon tetszett! :)

Kedvenc szereplő: Melinda. Becsülöm a kitartásáért. De Mr. Freeman, a művészet tanár is aranyos volt. :)
Nem annyira kedvelt karakter: Ő.
Kedvenc rész: A vége. A legeslegvége. Az utolsó pár oldal. Meg a vécéajtóó!
Nem annyira kedvelt jelenet: Amikor mindenki utálja Melt. :'(

8 megjegyzés :

  1. Wááááá!!! Elolvastaaad! :D :D :D :'D
    Jézusom ezt a könyvet én is annyira szerettem! :')
    Örülök, hogy tetszett!
    És hogyhogy 264 oldal? Az interjú miatt? Nekem csak 200 oldal, de mondjuk ott az enterek olyan bénák voltak, mint a legújabb Word-ben...
    De akkor is ez a bejegyzés... ez valami :') :') :") :')

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drágám, ez nem egy 64 oldalas interjú! :DD és mert más kiadótól vannak. :)

      Törlés
  2. Jó kis bejegyzés lett! Én most olvasom. :)

    VálaszTörlés
  3. Én még nem olvastam, de jó könyvnek tűnik. Jó bejegyzés lett..............na jó hazudtam nagy-nagyon jó lett :):):)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Te kis hazudós! :D és elfelejtettél valamit mondani... :'( de köszi! :)

      Törlés
  4. szia a designátalakítás miatt írok írj e-mailt a directionerreku98@gmail.com címre :)

    VálaszTörlés